RÓLUNK

RÓLUNK

Kedves Pályázónk! Tisztelt Érdeklődő!

Üdvözlöm a Tisza és Maros Vidéke Jövőjéért  Egyesület  honlapján.
Remélem, hasznos  információkra és gyors útmutatásra talál weboldalunkon!

A 2014-2020-as tervezési időszak újabb fejlesztési forrásokat hoz a Hódmezővásárhelyi és a Makói járás 19 települése által lefedett tervezési területre.

Vállalkozások, civil szervezetek és önkormányzatok növekedési pályára állítása a közeli jövőnk célja. Egyesületünk a Vidékfejlesztési Program forrásait felhasználva minden erejével ezt kívánja segíteni.

Hagyományőrzés, piacok, helyi értékek és termékek megjelenése, a feldolgozóipar életképességének biztosítása, dinamikus üzleti célok megvalósulása – ezek mind-mind az előttünk álló öt év tervei közt szerepelnek.

Makón található irodával, szolgáltatói mentalitással, mobil munkatársakkal várjuk a tagság, a pályázatok iránt érdeklődők megkereséseit.

Üdvözlettel:

Szél István
elnök

A Tisza és Maros Vidéke Jövőjéért Egyesület a 2014 és 2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusban a Vidékfejlesztési Program által rendelkezésre álló LEADER forrás fölött fog diszponálni és a térség helyi szereplőihez pályázati kiírások során eljuttatni.

A tervezési terület fejlesztési forrása közel 420 millió Ft.

A tervezési terület tizenkilenc települést foglal magába a Makói és a Hódmezővásárhelyi járás területének fuzionálásával: tizenöt község és négy város tartozik a fejlesztési területhez.

A tervezési terület ismeretéhez és bemutatásához az alábbi előzetes információk szükségesek:

A 2007-2013 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusban a Tisza és Maros Vidéke Jövőjéért Egyesület jelenlegi tervezési területéről négy település – amely a Hódmezővásárhelyi járás területén található – a Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület területéhez tartozott, míg a többi tizenöt település, amely a Makói járáshoz tartozik a Maros-völgyi LEADER Egyesület vidékfejlesztési tevékenysége alá volt rendelve.

Tekintettel arra, hogy a 2014-2020 közötti időszakban a fő irányvonalat a járási határok adták az akciócsoportok fejlesztési területeinek kialakítására vonatkozóan, ezért az előző ciklus két tervezési területe a következő években egy egységként fog funkcionálni, így került lefedésre a két szomszédos járás minden települése egy új vidékfejlesztési szervezet irányítása alá, amely idén júniusban kapta meg az előzetes elismerést a tervezési területet illetően.

A HACS által lefedett terület 1397 km2 nagyságú, 102 981 fő lakosságszámmal rendelkezik. A jogszabályban lefektetett szabályozásoknak megfelelően a tervezési terület településeiből Hódmezővásárhely és Makó csak külterülettel lesz jogosult pályázni a LEADER forrásokra, mert a lakosságszámuk meghaladja a 10 000 főt. Így ennek tekintetében a HACS fejlesztési forrása a tervezési terület több, mint 36 000 fős lakosságszámát fogja szolgálni.

A tervezési terület legkisebb lakosságszámú települése Kövegy, a legnagyobb Hódmezővásárhely, majd Makó és Mindszent. Csanádpalota is 2009 óta városi ranggal rendelkezik, de mivel 10 000 fő alatti a lakosságszáma, így jogosult lesz a LEADER források megpályázására az elkövetkező időkben.

A Tisza és Maros Vidéke Jövőjéért Egyesület hatvanöt fős tagsággal rendelkezik. Ebből tizenkilenc tag– a tizenkilenc települési önkormányzat – képviseli a közszférát, huszonkét civil szervezet a civil szférát, tizennégy vállalkozó a vállalkozói szférát, valamint tíz magánszemély is tagja az Egyesületnek, így a szférák közötti kötelezően előírt arány is teljesül a tagság összetételét illetően.

Az Egyesület 2015. szeptember 29-ei közgyűlésén módosította alapszabályát, elfogadta a Szervezeti és Működési Szabályzatot, valamint megalakította az elnökségét és a Felügyelő Bizottságát.

A két járás alkotta térséget helyi és országos jelentőségű védett természeti területek és értékek jellemzik, valamennyi település területe statisztikailag körülhatárolt, földrajzilag összefüggő terület. A közösség területét kiterjedt NATURA 2000 hálózatba tartozó területek, gazdag élővilág, kimagasló táj-és tájképi értékek, valamint az alábbi kiemelt természeti értékek jellemzik:

  • Mártélyi Tájvédelmi Körzet,
  • Kardoskúti Fehér-tó,
  • Maros folyó,
  • Körös-Maros Nemzeti Park területe,
  • Békés-csanádi Síkság,
  • termálvíz,
  • gyógyhatású Maros-iszap.

Jelentős hagyományok, magas szintű művészeti és kulturális aktivitás jellemzi a térséget, úgymint fazekasság, öntevékeny művészeti csoportok, olvasókörök, dalárdák, mezőgazdálkodás, gyógynövénytermesztés.

Aktív a civil társadalom – többségük egyesület vagy alapítvány, amelyek elsősorban a szociális ellátás, az egészségügy, a sport, környezetvédelem, kultúra és az oktatás területén tevékenykednek – magas szintű a települési identitás, hagyományosan jelentős a lokálpatriotizmus, melyek fontos építőkövei a társadalom- és gazdaságfejlődés szempontjából egyaránt jelentős nem anyagi erőforrásnak, a térség társadalmi tőkéjének.

A civil szervezetek a kultúra (népművészet, népi hímzés, dalkör, énekkarok, néptánc- és irodalmi színpadok, képzőművészeti szakkörök, zenekarok) a sport és szabadidő (társastánc csoportok, sportegyesületek, lovas szakkör, íjász egyesület, vadásztársaság, stb.), valamint az érdekképviselet (Marosmenti Vállalkozók Szövetsége, Mozgáskorlátozottak, Polgárőrség, Gazdakörök, Fogyasztóvédelem, Városszépítés, stb.) területén jöttek létre.

Ebben a tizenkilenc települést alkotó csoportban a közös múlt, a közös problémák, az egymásra utaltság, a már kialakult kulturális, funkcionális, közigazgatási és egyéb együttműködések determinálják a közös jövőbeni együttműködést is. A közös történelmi múlt jelenre vetített hatása a térségben kialakult kulturális és vallási sokszínűség. Az előzőekből adódóan a területen élők a folyamatosság jegyében egymásra támaszkodva ésszerű kompromisszumok mentén, együtt fejlesztik a jövőt.

A térség területén él Csongrád megye népességének 35%-a, a területre összességében a megyei és régiós arányokhoz képest nagyobb népesség fogyás jellemző. A térségre készült hosszú távú demográfiai előrejelzések a csökkenés megállását és enyhe növekedést prognosztizálnak.

A tervezési területet alkotó települések közút ellátottsága megfelelő, könnyen megközelíthetőek. Több településen kerékpárút épült az elmúlt pár évben.

A talajtani adottságok a szántóföldi művelésnek kedveznek. A csanádi terület az ország egyik legjobb talajadottságú vidéke. A kiváló minőségű termőterületen a szántóművelés és a hozzá kapcsolódó hagyományos állattenyésztés a meghatározó. A kistérséget a nagytáblás szántóművelés jellemzi. A táblákra jellemző a tagolatlan felszínborítás. A Tisza és Maros Vidéke Jövőjéért Egyesület minden települése jó minőségű, magas aranykorona értékű földdel rendelkezik. Országosan is legmagasabb a napfényes napok száma és kellő mennyiségű csapadékkal is rendelkezik. A települések lakosai ősidők óta mezőgazdasági termeléssel – elsősorban gabona és zöldségtermesztés – foglalkoznak.

A privatizációval a gazdálkodás 80%-ban őstermelői, családi szinten történik, a mezőgazdasági vállalkozók aránya nem közelíti meg a magas számot. A termelők csak kevés száma rendelkezik korszerű gépparkkal. Az újszerű szövetkezetek száma is csekély. A termelők többsége eladási nehézségekkel küszködik, ennek ellenére nincs példa a termékszerkezet váltásra, de igazán hajlandóság sincs új kezdeményezések befogadására, így ma is a hagyományos mezőgazdasági termelés a domináns – gabona és néhány tradicionális zöldségfajta (petrezselyemgyökér, répa, hagyma, fokhagyma).

A térség foglalkoztatási problémái gazdaságszerkezeti jellemzőkre vezethetők vissza. A mezőgazdasági ágazat egyre kevésbé tud főállású megélhetést biztosítani, jellemzően kiegészítő jövedelemforrás. Ezt a problémát az időjárási viszontagságok is súlyozzák.

A vállalkozási aktivitás alacsonyabb, mint az országos átlag, ugyanakkor a vidéki térségek átlagánál magasabb, és megyei viszonylatban is jelentős. Amellett, hogy a területen négy város van, a vállalkozási aktivitásban elsősorban a megye gazdaságában is meghatározó Hódmezővásárhely és Makó szerepe érvényesül.

Szoros értelemben vett ipar e térségben sohasem létezett. Ez azonban megdőlni látszik, mert többezres nagyságrendben foglalkoztat embereket az autó alkatrészeket gyártó makói gumigyár, a bútorgyártó cég, és az élelmiszeriparban egyik világvezető íz- és illatanyag gyártó makói székhelyű Givaudan is. Emellett az élelmiszer feldolgozás is erősödni látszik, a Makóra betelepült török érdekeltségű, döner alapanyag gyártó vállalkozás formájában, amely szintén tucatjával vesz fel a helyi lakosokat. Hódmezővásárhelyen a munkavállalók közel kétötödét az ipar foglalkoztatja. Megyei viszonylatban a kistérség átlagon felül iparosodott, főként a feldolgozóipar tekintetében.

A térség meghatározó problémája az alacsony foglalkoztatottság és az alacsony jövedelemteremtő képesség. Fontos probléma a népesség elöregedése, valamint az elvándorlás. A legfontosabb lehetőséget az alábbiakban látunk: a turisztikai adottságok magas, fokozottabb kihasználása, kollektív tanulás képességének kialakítása, civilek aktivitásra történő ösztönzése, a mezőgazdaság termelés-hatékonyságának növelése mellett egyéb jövedelemszerző tevékenységek ösztönzése, szélesebb körű kooperáció kialakítása, a térségre jellemző helyi forrásokra épülő gazdaság erősítése. A helyi hagyományokon alapuló kulturális településfejlesztés a Tisza és Maros vidékén.

Meglátásunk, hogy a társadalmi tőke egyfajta fokmérője egy közösség, illetve a társadalom összetartozásának, s mint ilyen, a közösségben és a társadalomban létező kohézió kifejezője, mely megnyilvánul az emberek, a közösségek közötti kapcsolatokban, normákban, bizalomban, együttműködésben a közös érdekek és haszon elérése érdekében.

Azok a vidéki közösségek, amelyek nem mutatják meg magukat, mint sajátos identitást képviselő csoportok, nincsenek közösségi kezdeményezések a gazdaság, a kultúra, az életmód, a környezetvédelem, a hagyományok terén, hosszabb távon életképességüket veszítik el, és nem tudják betölteni a társadalmi funkciójukat.